Karrierfejlesztés Gondolkozz holnapban, cselekedj jelenben!
Találj befektetőt karriertervedhez!

Nekem is beválhat!

Helyzetelemzés a karrierfejlesztőről és a befektetőről.

Mit vegyen fontolóra a karrierfejlesztő?
  • Mivel a legtöbb munkavállaló nem rendelkezik kiemelkedő komparatív előnnyel a hasonló pozíciók iránt érdeklődő sok más álláskeresőhöz képest, illetve a munkaerőpiacot általában erősebb kínálati oldal jellemzi, ezért nagy az esély arra, hogy az álláskeresés elhúzódik.
  • A munkaerőpiac keresleti oldalán is erősödik a minőség, professzionális magatartás iránti igény, ezáltal az álláskeresés egyre munkaigényesebbé válik. Az elhúzódó álláskeresés, az egymást követő sikertelen álláspályázatok még reális önértékelés, fennálló bevételi forrás, vagy fennálló munkaviszony esetén is frusztrálóak a munkavállaló számára, ami idővel negatív hatást gyakorolhat a szakmai önbizalomra.
  • Még kiélezettebb a helyzet, ha az álláskeresőnek nincsen bevétele és megtakarításait éli fel az álláskeresés ideje alatt (pl.: munkanélküli, vagy külföldről települt haza és még nincsen állása). Ilyen esetben az álláskeresőnek bevétel nélkül is finanszíroznia kell a saját, illetve a családja szokásos életvitelét. Tegyük hozzá, hogy a háztartási-, életviteli költségek jelentős csökkentése rövid távon nehezen érhető el, hiszen megszokásokon alapulnak. Ha idővel a drasztikus költségcsökkentés mégsem kerülhető el, akkor az jellemzően komoly pszichés terhelést jelent, ami kihathat az egyén családi és egyéb szociális viszonyaira is. Az életvitel finanszírozásához az álláskeresési támogatás, esetleges segélyek, csak rövid távú és erősen korlátozott összegű segítséget nyújtanak, arról nem is beszélve, hogy sokak számára ambivalens érzés támogatásért, segélyért folyamodni, annak ellenére, hogy a tartalékok a vártnál mindig hamarabb elfogynak.
  • A munkáltatók által az álláshirdetésben közzétett elsődleges toborzási feltételekhez képest a tényleges kiválasztási keresztmetszet mindig szűkebb, hiszen a hirdetés gyakorlatilag nulladik körös kiválasztási szűrő. Ebből adódik, hogy ha a karrierfejlesztő nem csak a "rá szabott", tehát valamely egyedi adottságát kiemelt előnyként értékelő álláslehetőségre vár, hanem szélesebb munkaköri spektrumban valóban esélyes jelöltté akar válni, akkor a számára kívánatos pozíciók aktuális keresési trendjeinek megfelelően szüksége lehet különféle feltételhiányainak pótlására, a jellemző elvárásoknak való megfelelés elérésére, tehát saját munkaerőpiaci versenyképességének növelésére. Ez időt, erőfeszítést és a legtöbb esetben anyagi ráfordítást igényel.
  • Az elhelyezkedés esélyének és megvalósítási útjának felmérése összetett, komoly szakmai rálátást igénylő kérdés, így számos esetben az egyénre szabott munkaerőpiaci helyzetelemzés, pozícionálás, versenyképesség-vizsgálat, önértékelés lenne az elsődleges lépés. Tehát, a sikeres álláskeresés nélkülözhetetlen részeként reálisan igény merül fel a tanácsadás különféle formáira (szakmai mentor, pályaorientációs tanácsadó, fejvadász, coach, stb.).
  • Bár jellemzően pénzért megvásárolható erőforrásokban gondolkodunk, de egyértelmű, hogy az álláskeresőnek, vagy karriercélt kitűző munkavállalónak nem feltétlenül pénzre van szüksége, hanem valójában arra az erőforrásra, eszközre, amelynek révén javítani tudja munkaerőpiaci pozícióját. Mi lenne ez? Sok esetben például az idő, ami közvetlen személyes segítségnyújtás révén is keletkezhet, vagy természetbeni javak által. A karriercélt támogató erőforrásoknak rendkívül sok formája elképzelhető, így csak néhány életszerű példa:
    • lakhatás biztosítása;
    • élelmiszer, vagy egyéb fogyasztási cikkek biztosítása;
    • költségek átvállalása (pl. közüzemi díjak, hiteltörlesztés, gyermek iskoláztatási költségei);
    • képzés, gyakorlati ismeretátadás (pl. nyelvoktatás, szakmai ismeretátadás);
    • személyes segítségnyújtás (pl.: tanácsadás, gyermekgondozás, háztartás vezetése);
    • tárgyi feltételek biztosítása (pl.: gépkocsi, külföldi tanulmányút, munkaeszközök);

A fenti pontokban leírt feltételek és igények jelentős része nem csak a munkanélkülieket érint, hiszen váltási, előrelépési karriercélból bárki lehet álláskereső fennálló munkaviszonya mellett is.

Összefoglalva: amire a karrierépítőnek szüksége van, az egy hosszú távú biztos támasz elhelyezkedési stratégiájának megvalósításához, ami időt, nyugodt feltételeket, pénzügyi lehetőségeket, vagy akár személyes, illetve természetbeni formában megnyilvánuló segítséget jelent. A cél a felkészülés, az indokolt fejlődési lépések végrehajtása, az átmeneti időszakban az életszínvonal fenntartása és életszervezési kérdések megoldása, vagyis az álláskeresés "menekülőbe” fordulásának elkerülése, a képességeknek megfelelő legjobb állás elérése, vagy a munkanélküliségből való kitörés.

Mit vegyen fontolóra a befektető?
  • A karrierfejlesztési befektetés, mint minden más befektetési alternatíva, egy lehetőség, egy "termék" a befektetési piacon. A karrierfejlesztési kontraktussal potenciálisan elérhető haszon más befektetési lehetőségekkel versenyképes lehet a hozamok tekintetében, sőt, újszerűsége révén várhatóan egyéb termékeknél nagyobb haszon elérését is biztosíthatja. A kockázati szint a befektetés alanyától és annak adottságaitól függ, a visszatérülés nem garantált, ezért a kontraktus kockázati szempontból talán egy induló cég részvényjegyzéséhez hasonlítható. Ha a megtérülési szintet akarjuk elemezni, akkor a befektetés összértékétől függően az elhelyezkedést követő bér 10%-20%-a is reális lehet, ami bérszínvonal-arányosan, valamint a szerződéses időtáv alapján termel hasznot a humántőke befektető számára. A megtérülés elszámolási módja tekintetében a bérből való közvetlen részesedés előnye, hogy igen transzparens és több oldalról védett kifizetés, tehát garantáltan ellenőrizhető az elszámolás, a befektető károsítása csak fekete-, vagy szürke foglalkoztatás esetén valósulhat meg, aminek kizárása érdekében a hatóságok törvényességi felügyeletet gyakorolnak.
  • A befektetési célra mobilizálható saját pénzforrás, és/vagy egyéb természetbeni erőforrás nagysága (figyelembe véve, hogy az egzisztenciális és fejlődési alapok sok esetben lakhatást, egyéb ellátást, személyes képzést, mentorálást, vagy sokféle más közreműködést igényelnek).
  • A befektetés alanyának, illetve helyzetének megalapozott – elsődlegesen személyes – ismerete, vagyis átfogó tájékozottság, ami kiterjed az illető képességeinek, tehetségének, teljesítőképességének, adottságainak, korlátainak, tenni akarásának, fejlődési- és munkavállalási elkötelezettségének, várható piacképességének és az ahhoz vezető útnak az ismeretére. A befektető fél számára a kontraktus elsődleges kockázati tényezője e téren keresendő, hiszen a megállapodás anyagi megtérülést és hasznot csak és kizárólag a szerződés időbeli hatályán belül történő elhelyezkedés esetén alapoz meg, az elért munkajövedelem részarányában. A kockázatot mérsékli ugyanakkor, hogy a megállapodás a befektetésnek megfelelő egyéni fejlődésre irányuló erőfeszítést, álláskeresési aktivitást, vagy konkrétabban a megállapodásban szereplő fejlődési terv teljesítését kötelezettségként előírja a munkavállaló számára.
  • Bár a megállapodás logikája elsődlegesen anyagi érdekeltségen alapul, de nyilván fontos szerepet játszhat benne a pártfogói, támogatói szándék. A megállapodás lehetőséget nyújt arra is, hogy a kötelezettségek arányain keresztül az önzetlen támogatói szándék kerüljön előtérbe, mindez olyan formában, hogy a viszonosság és a kölcsönös érdekeltség egyértelműen rögzített marad. Ennek nyomán elkerülhető a támogatott egyoldalú "hálakötelezettsége", ami sokakat visszatart attól, hogy nagy értékű segítséget fogadjanak el.
  • Az elérhető bevétel lehetősége nagymértékben kitágítja a munkaerő és tehetség kibontakozásába invesztáló potenciális befektetők körét, hiszen a kontraktusban nem az anyagi visszatérülésről lemondó mecenatura jelenik meg, hanem a józanul mérlegelő partner, a közös sikerben anyagilag is érdekelt humántőke befektető.